Vissza a kezdőlapra
 
     
 


Könyvajánló 1 | 2

 
 

Művelt nép - emelkedő ország
Háttér tanulmány a népfőiskolák
a közösségi művelődésben betöltött társadalmi szerepéről

borító>
teljes anyag>

 


 

TOVÁBBLÉPNI a TERVEZÉSTŐL A TETTEK FELÉ
Javaslat a cselekvési tervhez

Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése -
az EU elvárások megismerése
című program zárótanulmánya

© Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008
A dokumentum forrásként, nem üzleti célra
a Társaságtól kért írásos hozzájárulás alapján felhasználható.

letöltés >>

 

 

Bengt-Ake Wennberg – Monica Hane Borító
A népoktatás pedagógiája

A svéd tanulókörök módszertani leírása

Budapest Környéki
Népfőiskolai Szövetség, 2008 ©

A 86 (A/5) oldalas kiadvány „Népfőiskolai Füzetek 1. szám” felcíme sorozat-indítási szándékot jelez. A kezünkben tartott „beköszöntő” A művelődés hete – a tanulás ünnepe 2008. évi program keretében, a Munkaerő-piaci Alap terhére, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelenhetett meg. Szeretnénk remélni, hogy a módszertani sorozat folytatáshoz is lesz elég erő – és támogatás.

folytatás

 

 

 

Tanulás életen át {TéT} Magyarországon
Szakmai szerkesztő: Dr. Benedek András

Kiadja a Tempus Közalapítvány
Budapest, 2008.
256 oldal (A/5)
ISBN 978-963-96699-3-3

2007 júniusában a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kezdeményezésére jött létre az a szakmai munkabizottság, amelynek feladata volt, hogy segítse a tudástársadalom megerősödéséhez nélkülözhetetlen folyamatos képzést és önképzést, a tudáshoz való hozzáférést, értékelje és hasonlítsa össze a hazai folyamatokat a nemzetközi tendenciákkal, s kezdeményezzen kommunikációt a stratégiai döntéseket előkészítő kormányzati és tudományos tényezőkkel.

A szakmai bizottság összefoglaló jelentésén és javaslatain kívül értékes résztanulmányok alkotják a felnőttképzés különböző aspektusait sorra szedő kötet szövetét Benedek András, Csoma Gyula, Kálmán Anikó, Koltai Dénes, Lada László, Piróth Eszter, Szigeti Tóth János és Vedovatti Anildó tollából. Külön értéke az áttekintésnek Ádám György akadémikus agybiológiai megközelítésű bevezetője, amely a tanulási kapacitás életkori sajátosságainak alakulásával hozza párhuzamba szakmánk feladatrendszerét. Hasonló étéket jelent a felnőttképzés, andragógia, élethosszig tartó tanulás válogatott (ám bőséges, 23 oldalnyi) bibliográfiája (1997–2008) a függelékben.

Népfőiskolai szemszögből nézve a kötetet (talán megbocsátható „részrehajlás” egy népfőiskolai orgánumban) megállapíthatjuk, hogy képzési formánk neve két tanulmányban fordul elő. Egyszer (32. old.) „az egész életen át tartó tanulás zászlóshajói” között, „a már működő andragógiai tanszékek és a régóta – számos helyen civil háttérrel – működő kutatóműhelyek” sorában (a Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttnevelési Szakosztálya, a MELLEARN Egyesület, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, a Magyar Művelődési Intézet és a TIT Stúdió Egyesület mellett). Másodszor (188–190. old.) mint „felnőttoktatás az agráriumban” (különös tekintettel Dániára, röviden érintve a hazai kezdeteket).

Örömmel nyugtázhatjuk viszont, hogy a napjaink európai LLL – avagy munkabizottsági javaslat szerinti magyarítással {TéT} – törekvéseit áttekintő tanulmányt társaságunk (egyben ciklusokon át az Európai Felnőttképzési Szövetség) elnöke, Sz. Tóth János jegyzi. Írása az uniós – fejlesztést szorgalmazó – dokumentumok felidézésével félreérthetetlen „célzásokat” tartalmaz a hazai tennivalókra.

A maguk részterületét a tematika egészében elhelyező szerzők munkáját szakmai szerkesztőként dr. Benedek András, technikai szerkesztőként Lada László fogta össze, s lektorként dr. Maróti Andor segítette.

 

 

 

Elbeszélések...Elbeszélések a magyar felnőttoktatás
legutóbbi fél évszázadából

Szerkesztők: Magyar Edit és Maróti Andor
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008

248 oldal, 2200 Ft
ISBN 978 963 284 012 3

Az idei Művelődés hete alkalmából látott napvilágot a húsz szerző visszaemlékezéseiből összeállított sokszínű kötet. Szerzői az utóbbi fél évszázad során a felnőttképzés különböző „műfajaiban”, irányító vagy „földközelibb” szintjein munkálkodtak – vagy munkálkodnak ma is.

Valamennyi írásnak még csak cím szerinti felsorolása is szétfeszítené ajánló rovatunk terjedelmi kereteit, egy-kettőnek a kiemelése pedig az igazságtalan ítélkezés kockázatát rejtené magában. Így csak utalunk rá, hogy több átfedés van e kötet és a korábbiakban már ismertetett {TéT} jelentés szerzőgárdája között. Ami persze természetes is, tekintve, hogy bár nem egy visszaemlékező valóban joggal szólhat fél évszázadról a saját munkáját és/vagy intézménytípusát illetően, amit ma hivatalosan felnőttképzésnek vagy andragógiának neveznek/minősítenek, azt egyelőre sajnálatosan szűk kör képviseli.

Reméljük azonban, hogy e kör a jövőben tágulni fog. Nem utolsósorban e diszciplínának a felsőoktatásban való térnyerése folytán. Megítélésünk szerint az ELTE Eötvös Kiadó gondolatébresztő és látókörtágító „oral-historikus” háttéranyaggal járult hozzá az ú.n. felnőttképzés sokrétűségének – formális, nem-formális és informális elemek, tevékenységformák (pl. dolgozók iskolája, szakoktatás, média, közművelődés, távoktatás, népfőiskola) egymásra hatásának – belátásához.

 

 

Falvaink gondnokának szellemi végrendelete

Kemény Bertalan
Homálybogozás


Unicus Műhely, Budapest, 2008 ©
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete
és a Falufejlesztési Társaság ajánlásával

Milyen más műfajba sorolhatnánk a Falufejlesztési Társaság és a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság alapítójának, valamint a falugondnoki intézmény megteremtőjének utolsó írását, melyet maga a szerző is ilyesfélének szánt, s melyet befejezni már nem is tudott? (Ezt fiai, munkatársai és tanítványai tették meg helyette.)

A 100 oldalnyi írott szöveg valójában egy népfőiskolai kurzus előadásainak gondosan megfogalmazott esszenciája. Interdiszciplináris szemléletében az ember- és társadalomismereti tudományok területétől felszívott ismeretek és személyes meggyőzöződéssé emésztett megállapítások kerek, személyes világképpé álltak össze, s ezt a világképet megosztani minél többekkel, tekintette mintegy apostoli hivatásának.

Konkrétabb megfogalmazásban: az újkori gazdasági-társadalmi fejlődés elidegenedési-eltömegesedési folyamataival szemben az „emberi jelenség” biológiai-antropológiai örökségéhez való harmonikusabb igazodást jelentő társadalmi-közösségi formációk felélesztését tartotta hivatásának. Emberléptékű – organikus – társadalomképe alapján olyan kisközösségekben látta biztosíthatónak az élhető életet, amelyeknek tagjai még személyesen ismerik egymást és áttekinthető kapcsolatrendszert alkotnak Ezért munkálkodott tevőlegesen is a kistelepülések fennmaradásáért, s ezt kívánta segíteni a falugondnoki hálózat létrehozásával is. Sikerrel.

Posztumusz könyvecskéje gondolatébresztő olvasmány, s a szellemi rokonság révén könyvespolcunkon abba a sorba helyezhetjük, amely E. F. Schumachernek A kicsi szép című alapművével kezdődik.

A szerzőről a sokoldalú életművet dióhéjban jól összefoglaló portrét ad (a kötetben szereplő sorain túl is) az egykori munkatárs, Faludi Erika A szociális szakma digitális archívumában: http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/eletr_kb.html

 

 

 

Ikertestvérünk története

Papp István
A népi kollégiumi mozgalom története 1944-ig
Népi tehetségek gondozása,
vagy tudatos elitnevelési kísérlet?

Politikatörténeti Füzetek XXVI.
Napvilág Kiadó, Budapest, 2008 ©

336 oldal, Ára: 2500 Ft

Nem saját kiadványunk, nem is kifejezetten a népfőiskolák történetének szentelt munka, mégis több szó esik benne a magyar népfőiskolai mozgalomról, mint az utóbbi éveknek talán egész könyvtermésében. Ám nem csak az említések és hivatkozások mennyisége miatt ajánljuk olvasóink figyelmébe az ifjú levéltáros bő 300 oldalnyi – több mint művelődéstörténeti – átfogó szemléletű tanulmányát. Aki valamilyen módon kapcsolatban áll a népfőiskolákkal – és „naprakésznek” akarja tudni magát a népfőiskolai szakirodalom ismeretében –, vagy egyszerűen csak gondjai vannak a népfőiskolai mozgalom megítélésével, az nem tekinthet el e szélesebb merítésű történeti munka ismeretétől, mely mindenfajta (pozitív vagy negatív) elfogultság nélkül elemzi tárgyát.

A vizsgálódás spektruma ugyanis a két világháború közti Magyarország eszmevilágának elemző áttekintésétől a társadalmi változásokat különféle módokon szorgalmazó népi mozgalom útkereséseinek és konstruktív kezdeményezéseinek nyomon követéséig terjed. Bemutatja a tanulmány a tehetségvédelem, az elitképzés valamint az agrárnépesség társadalmi mobilitásának igénye közti „vérrokonságot” és feltárja azokat az összefüggéseket is, amelyek révén a plebejus törekvések szövetségesekre leltek az uralkodó elit köztisztviselői karának legjobbjaiban. Olyannyira (és persze ez sem véletlen), hogy éppen a háború küszöbén és vészterhes időszakában bontakozhatott ki – miként a népfőiskolai –, épp úgy a népi kollégiumi mozgalom is; mely két „ikertestvér” közül az előbbi szelídebb, az utóbbi radikálisabb formában, de mindkettő az adott társadalmi rend meghaladására törekedett. Az uralkodó elit kiemelkedő személyiségeinek (aktív vagy hallgatólagos) partnersége pedig azt a történetfilozófiai tanulságot sugallja, hogy válságos időkben megépülhet a híd akár a legszélesebb szakadékok felett is.
 

 

„Ezerarcú népfőiskola” Felnőttképzési tanácskozás„Tessedikkel a XXI. Századba”
Második Esély Népfőiskola
Kiadja a Bihari Szabadművelődési
és Népfőiskolai Egyesület
Berettyóújfalu, 2007 ©

A Bihari Népfőiskola kiadványa kettős célt valósít meg: emlékeztet bennünket ara, hogy valamikor elindult és éveken át virágzott egy jó kezdeményezés. Az „Ezerarcú népfőiskola” címmel kétévente megrendezett országos népfőiskolai találkozó alkalmat adott tagságunknak arra, hogy ki-ki megismerje akár a földrajzilag legtávolabbra eső országrészekben zajló szakmai munkát is, ösztönzést nyerve ezzel saját innovatív tevékenységéhez. Remélhetőleg e tapasztalatcsere-sorozat új erőre kapását e kiadvány is segíteni fogja.

Tartalmát tekintve az első füzet azt az EQUAL projektet és szervezeti hátterét-környezetét mutatja be, amelyben a szarvasi Ótemplomi Evangélikus Egyházközség mint főpályázó által irányított konzorcium tagjaként a Bihari Népfőiskolai Egyesület a (tényleges és potenciális) munkanélküli célcsoport előzetes alapkészségekre vonatkozó tudásszint-felmérését, a képzők, oktatók képzését, a tananyagok és tanári segédanyagok adaptálását és az alapkészség-fejlesztési program megvalósulásának monitorizálását vállalta.

Ez a füzet (az európai) közösségi kezdeményezések szerepétől a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésében, a projekt-tevékenységek rövid leírásán át a mnitorining-értékelésig tekinti át a több éves munkafolyamatot.

 

 

A projekt innovációi, tapasztalatai és eredményei

Kiadja a Tessedikkel a XXI. századba
Második Esély Népfőiskola Fejlesztési Partnersége
Szarvas, 2008 ©

A főpályázó által összeállított kiadvány részletesebb módszertani leírását adja ugyanezen projektnek. Az öttagú konzorcium munkamegosztása szerint tárul föl egymás után az ötféle szakmai munka lényege. Az egyházi szervezetek, az állami felsőoktatási intézmény és a civil szakmai szerveződés összességükben alkalmasnak bizonyultak arra, hogy 3 év alatt 359, különféle okokból hátrányos helyzetű (főleg fiatal) ember életében idézzenek elő intenzív képzéssel és szakszerű utógondozással előnyös és tartós változást.

Különös érdekessége, mondhatni: innovációja e képzési-mentorálási projektnek a SZLEM, azaz a Szakmai-Lelki Erősítő Módszer. Ennek lényege a szellemi, szakmai, egzisztenciális és lelki tényezőkre egyaránt kiterjedő, személyre szóló gondoskodás – melynek elemeit, részterületeit éppen e konzorcium összetétele kapcsolja egybe.

Módszertanilag figyelemre méltó, szociálpedagógiai/andragógiai téren értékteremtő „jó gyakorlatról” ad számot e 136 oldal terjedelmű projektbeszámoló, s külön értékének kell tekintenünk, hogy „kooperáció-tudományi” tekintetben is van tanulsága. Nem kendőzi el a különféle társadalmi/közösségi alrendszerek együttműködését olykor megnehezítő
 

 

Helyzetkép? Jövőkép?...
Egy résztvevő megfigyelő
önvallomásos társadalomrajza

Béres M. Léna:
Menni vagy maradni?

Szerzői kiadás, 2008 ©
A megjelenést gondozta: PodPress (Ad Librum Kft.)
A könyvvel kapcsolatos további információk:
http://podpress.hu/Lena

Nem népfőiskolai kiadványt ajánlunk ezúttal olvasóink figyelmébe, nem is a szó szoros értelmében vett szakirodalmat, ám mégis azt gondoljuk, hogy szakmánk művelőit érdekelheti a működési területünkön, a hátrányos helyzetű települések világában frissen fölvett társadalmi látlelet. (A Mátra északi oldalán meghúzódó, ma alig több mint 800 lelkes falunak az 1930-as népszámláláskor még nagyközségként 1931 lakója volt!)

A magyar szociográfia hőskorában Szabó Zoltán hivatkozott több helyen is (a ’30-as években) a nagy angol empirista filozófusra ily módon: „Bacon írta le régen, hogy »minden politika, mely nem az ország szociális anatómiájának ismeretén nyugszik, egy vénasszony kuruzslásához hasonló.« Szociális anatómia alatt szociográfia értendő. Ismerete azoknak a tényezőknek, melyek egy falu vagy egy város társadalmi állapotát állandóan meghatározzák. Tudása mindannak, ami egy társadalmi közösség pillanatnyi szociális állapotát jellemzi.”

Tényirodalmunk klasszikusa is egy – szintén észak-magyarországi – falu szociális anatómiájával kezdte, majd a „Palóctáj” átfogóbb szociográfiájával folytatta feltáró munkásságát. Ám Cifra nyomorúságában nem találkozunk a Parád melletti (vagy inkább mögötti) zsákfalu, Bodony említésével. De talán nem is baj ez, hiszen így napjaink tényfeltárója nem kényszerül ismétlésekre a múltat illetően. Igaz, nem is elsősorban a múlt érdekli, hanem a „süllyedő” falu jelene – és legalább ennyire: jövője. Hisz maga is e falu szülötte – és a látlelet megírásakor lakója is. De nem csak lakója, hanem elszivárgó értelmiségének képviselője is (maga is az „elszivárgás” állapotában).

 

 

Vállalkozó nők hátrányos helyzetű térségekben
– elmélet és gyakorlat a mindennapokból –
Vállalkozó nők kézikönyve 1.

Kiadja a
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, 2008
Jászfényszaru, 2008 ©
Szerkesztők:
Kovács Béláné, Pető Magdolna és Nagyné Kiss Mária

Amikor – mondhatni – világszerte leépülőben van a tömeges foglalkoztatás, ez a folyamat különösen érzékenyen érinti azokat a régiókat, amelyek történelmileg viszonylag megkésve váltak mezőgazdasági térségekből ipari országokká. Az ilyen társadalmakban nem alakult ki széles és életerős kisvállalkozói réteg, amely válságos helyzetekben szinte az önellátás, de mindenképpen az önfoglalkoztatás szintjén képes gondoskodni megélhetéséről.

Különösen szorongató ez a jelenség (egyebek közt) Magyarország észak-alföldi régiójában, ahol sem a településszerkezet, sem a természeti környezet nem kedvez az általában kitörési pontnak tekintett szolgáltatói szektor kibontakozásának.

Ilyen helyzet(ek)ben nem lehet túlbecsülni a kreativitás, a leleményesség szerepét a térség eltartóképességének, a lakosság létfeltételeinek biztosítása terén. Ilyenkor értékelődnek fel az ún. atipikus foglalkoztatási formák. Tegyük hozzá: az innovatív projektek.

Esetünkben atipikus-innovatív önfoglalkoztatási formákról beszélhetünk.

A jászsági Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság figyelemre méltó (több mint) füzetet jelentetett meg arról a HEFOP projektről, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társasággal közösen bonyolított le meg a több hátrányos helyzetű kistérség határán élő vállalkozó kedvű nők komplex képzésére.

A 80 A/5 oldalas kiadvány négy részre tagolódik. Az első részben olykor megrendítő önvallomások, élettörténetek sorakoznak olyan nők „tollából”, akik e képzés segítségével találták meg a maguk helyét a hazai foglalkoztatási térképen csaknem fehér foltként szereplő régióban. (Itt csak jelezhetjük, hogy az így értelmezett munkalehetőség adott esetben a biokertészettől és a virágkötészettől, a játékkészítéstől és a falusi vendéglátástól az egészségügyi és kommunális szolgáltatásokon át a marketingtevékenységig és a művészeti alkotómunkáig terjed.)

A második részben a képzés oktatói és menedzserei mutatkoznak be, míg a harmadikban a kisvállalkozói létforma elméleti kérdéseibe nyerünk betekintést. Végül pedig e tevékenység, illetőleg a szóban forgó projekt szervezeti hátterével ismerkedhet meg az olvasó.

Ajánljuk a könyvecskét mindazoknak, akik – elsősorban – rurális és/vagy hátrányos helyzetű térségekben kreatív módon akarnak szembenézni a munkanélküliség gazdasági, lélektani és erkölcsi kihívásaival.

 

 

Esélyt adunk
- Jó gyakorlatok a felnőttképzésben

© Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008
Felelos kiadó: Sz. Tóth János
Felelős szerkesztő: Mihályfi Márta és Trencsényi Imre
Tervezőszerkesztő: Kű Marianna
Borítóterv és nyomdai kivitelezés: Microdesign
Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(Munkaerőpiaci Alap) támogatásával

ISBN 978-963-87884-0-5
A 200 oldalas dokumentumgyűjtemény „Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése – Az EU-elvárások megismerése” projekt (A Magyar Népfőiskolai Társaság programja, 2007 – 2008. FKA-KT-34/2007. számú pályázat) részeként jött létre.



Tárgya: innovatív projektek a mai magyar felnőttképzés nem-formális szférájában.

Szerkezete: Sz. Tóth János bevezetőjét Magyarország 7 fejlesztési régiójából 38 – a fent jelzett kritériumok szerint kiválasztott – humánerőforrás-fejlesztési projekt strukturált, nemzetközi összevetésre lehetőséget adó leírása követi, majd függelékként a projekt megvalósítását előkészítő módszertani segédlet, az Európai Közösségek Bizottságának két, témánk szempontjából meghatározó jelentőségű közleménye (2006, 2007) következik. A kötetet A kulcskompetenciák területei: definíciók, ismeretek, készségek és attitűdök című értelmező dokumentum zárja.

A röviden és tényszerűen leírt 38 projekt a nem-formális felnőttképzésnek szinte minden lehetséges dimenzióját megjeleníti. A közművelődési intézményrendszerből kiváló alapítványoktól és egyesületektől a szakképzési egyéni vállalkozásokon át a személyes társadalmi szerepvállalásig és a kormányzati–önkormányzati szféra által nem vagy nem kellő hatékonysággal ellátott képzési–nevelési feladatok átvállalásáig a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeinek széles skálája jelenik meg a leírt modellekben.

E dokumentumgyűjtemény kettős célt szolgál… pontosabban egyetlen célt, csak kettős a célcsoportja: a korunk követelményeihez és viszonyaihoz alkalmazkodni kívánó (elsősorban de nem kizárólag nem-formális) felnőttképzési szolgáltatók, valamint a felnőttképzés-politika tervezői és felelős irányítói.
 

 

Ajánlott olvasmány
Felnőttképzési nonprofit szervezetek Magyarországon

A szerző által összegyűjtött információk és az azokon alapuló elemzések a felnőttképzési nonprofit szervezetek vezetői és a velük együttműködő kormányzati szakemberek számára egyaránt igen sok – stratégiai döntéseikben és napi munkájukban hasznosítható tanulsággal szolgálnak – írja dr. Kuti Éva közgazdász, neves nonprofit szakember a szféránk helyzetét átfogóan elemző tanulmány ajánlásában.
A magunk részéről külön is ajánljuk népfőiskolai területen munkálkodó-küszködő kollégáink figyelmébe S. Arapovics Máriának a tényekből a lényeget kiszűrő munkáját, melynek alcíme:

 

Az egész életen át tartó tanulás és a civil szervezetek.
Már csak azért is örülünk e tanulmánynak, mert saját munkaterületünket, a népfőiskolát végre valaki a maga helyén említi – történetileg is, aktuálisan is – a felnőttképzés intézményrendszerében. Természetesen a lényeget – népfőiskolai részről is – szélesebben értelmezzük az aktuális „Life Long Learning Policy”-nál.

Bővebben>>

 


 

Az érdekérvényesítés jövőképe

A Magyar Népfőiskolai Társaság
2007. évi tevékenysége

© Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008

A kézirat forrásként, nem üzleti célra a Társaságtól kért
írásos hozzájárulás alapján felhasználható

letöltés >>

 


 

Segély helyett munkát

– kalauz a szociális szövetkezetekhez

© Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008
A dokumentum forrásként,
nem üzleti célra a Társaságtól kért
írásos hozzájárulás alapján felhasználható

letöltés >>

 


 

Hét régió tapasztalatai
a szociális szövetkezetek területén

– A szociális szövetkezetek
népszerűsítésének eredményei

© Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008

A dokumentum forrásként,
nem üzleti célra a Társaságtól kért
írásos hozzájárulás alapján felhasználható

letöltés >>

 


 

Közösségi szerep és partnerség

– kiskalauz az önkormányzatok és a civil szervezetek területfejlesztési együttműködéséről

© Magyar Népfőiskolai Társaság

A kézirat forrásként, nem üzleti célra a Társaságtól kért
írásos hozzájárulás alapján felhasználható

letöltés >>

 

 

Felnottkori tanulás: soha nem késo tanulni
Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye
Brüsszel, 2006. október 23.

letöltés >>

Belső kivehető információs melléklet
a Magyar Népfőiskolai Társaságról; letöltés >>

 

 

KÖZÖSSÉGI SZEREP ÉS PARTNERSÉG

Képzési segédanyag és szöveggyűjtemény
a „Partnerség és együttműködés
az önkormányzatok és a civil szektor között

című 3.1.3-as ROP programhoz

bevezető letöltése >>

Magyar Népfőiskolai Társaság
Balatonszepezdi Népfőiskola
2006

 

  'Ezen az úton érkeztem'

A Nemzetközi Felnőtt Tanulók Hetének Hálózatának (IntALWinE) kiadványa az Európában már igen közkedvelt és sikeres felnőtt tanulói életút interjúkra összepontosít. A 15 országból származó személyes hangvételű, sokszor megható vagy szórakoztató stílusú önvallomások gyűjteménye a felnőttoktatás társadalmi kiszélesítésének igen jó eszköze. Az Izlandtól Ciprusig megszólaltatott felnőttek egyetlen dolgot kívánnak eljuttatni a leendő tanulókhoz, intézményvezetőkhöz, programszervezőkhöz és a döntéshozókhoz. A felnőtt Tanulók Hangját.

letöltés >>

 


 

 

 

 

 

 

 


 

'Egyre mélyebben és egyre magasabban '

A Magyar Népfőiskolai Társaság
2005. évi tevékenysége


letöltés >>

 

 

 

 

 

 

 

 


  Alapkészségek fejlesztésével
a társadalmi felzárkózásért

(Promoting Social Inclusion Through Basic Skills Learning)

A Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) 2002-ben elindított három éves Grundtvig 1 programjának célkitűzése a tanuló társadalom követelményeihez igazodó, befogadó tanulási környezet megteremtése a hátrányos helyzetű felnőtt lakosság számára. A fejlesztési program célcsoportjai gyakorló felnőttképzési szakemberek, felnőttképzéssel foglalkozó civil szervezetek vezetői, kisebbségi önkormányzatok és helyi önkormányzatok döntéshozói voltak.
A fejlesztési munkában nyolc ország tíz felnőttképzési szervezete vett részt. A projekt során négy munkaeszköz kifejlesztésére és kipróbálására került sor, amelyek e célcsoportokat hivatottak segíteni napi munkájuk értékelésében, innovatív pedagógiai módszerek átvételében, a felnőtt tanulók alapkészségbeli hiányosságainak és igényeinek feltérképezésében valamint a helyi – kistérségi - szintű felnőttképzési stratégia formálásában. A négy munkaeszköz (Kritériumrendszer; Felmérési útmutató; Önértékelési szempontrendszer; Stratégiai útmutató) rövidített angol nyelvű változata nyomtatott formában is megjelent, melyek magyarországi felhasználásához az MNT hozzájárulása szükséges.
A munkaeszközök és tesztelésük eredménye angol, cseh, magyar, lengyel, román, és spanyol nyelven letölthetők a következő honlapról: www.nepfoiskola.hu/pro-bsl

A magyarnyelvű összefoglaló az Európai Felnőttképzési Társaság (EAEA) Budapesti Kapcsolati Irodájának Hírlevelében olvasható (IV. évf. 1. szám).      letöltés >>

 

1 | 2

következő oldal >>

kapcsolat | webszerkesztés - microdesign | © Magyar Népfőiskolai Társaság 1989-2008