 |
 |
||
|
Művelt nép - emelkedő ország |
||
Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése - © Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008 |
||
TOVÁBBLÉPNI a TERVEZÉSTŐL A TETTEK FELÉ
A svéd tanulókörök módszertani leírása Budapest Környéki A 86 (A/5) oldalas kiadvány „Népfőiskolai Füzetek 1. szám” felcíme sorozat-indítási szándékot jelez. A kezünkben tartott „beköszöntő” A művelődés hete – a tanulás ünnepe 2008. évi program keretében, a Munkaerő-piaci Alap terhére, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelenhetett meg. Szeretnénk remélni, hogy a módszertani sorozat folytatáshoz is lesz elég erő – és támogatás.
|
||
Bengt-Ake Wennberg – Monica Hane Borító
Kiadja a Tempus Közalapítvány A szakmai bizottság összefoglaló jelentésén és javaslatain kívül értékes résztanulmányok alkotják a felnőttképzés különböző aspektusait sorra szedő kötet szövetét Benedek András, Csoma Gyula, Kálmán Anikó, Koltai Dénes, Lada László, Piróth Eszter, Szigeti Tóth János és Vedovatti Anildó tollából. Külön értéke az áttekintésnek Ádám György akadémikus agybiológiai megközelítésű bevezetője, amely a tanulási kapacitás életkori sajátosságainak alakulásával hozza párhuzamba szakmánk feladatrendszerét. Hasonló étéket jelent a felnőttképzés, andragógia, élethosszig tartó tanulás válogatott (ám bőséges, 23 oldalnyi) bibliográfiája (1997–2008) a függelékben. Népfőiskolai szemszögből nézve a kötetet (talán megbocsátható „részrehajlás” egy népfőiskolai orgánumban) megállapíthatjuk, hogy képzési formánk neve két tanulmányban fordul elő. Egyszer (32. old.) „az egész életen át tartó tanulás zászlóshajói” között, „a már működő andragógiai tanszékek és a régóta – számos helyen civil háttérrel – működő kutatóműhelyek” sorában (a Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttnevelési Szakosztálya, a MELLEARN Egyesület, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, a Magyar Művelődési Intézet és a TIT Stúdió Egyesület mellett). Másodszor (188–190. old.) mint „felnőttoktatás az agráriumban” (különös tekintettel Dániára, röviden érintve a hazai kezdeteket). Örömmel nyugtázhatjuk viszont, hogy a napjaink európai LLL – avagy munkabizottsági javaslat szerinti magyarítással {TéT} – törekvéseit áttekintő tanulmányt társaságunk (egyben ciklusokon át az Európai Felnőttképzési Szövetség) elnöke, Sz. Tóth János jegyzi. Írása az uniós – fejlesztést szorgalmazó – dokumentumok felidézésével félreérthetetlen „célzásokat” tartalmaz a hazai tennivalókra. A maguk részterületét a tematika egészében elhelyező szerzők munkáját szakmai szerkesztőként dr. Benedek András, technikai szerkesztőként Lada László fogta össze, s lektorként dr. Maróti Andor segítette.
|
||
Tanulás életen át {TéT} Magyarországon
248 oldal, 2200 Ft Az idei Művelődés hete alkalmából látott napvilágot a húsz szerző visszaemlékezéseiből összeállított sokszínű kötet. Szerzői az utóbbi fél évszázad során a felnőttképzés különböző „műfajaiban”, irányító vagy „földközelibb” szintjein munkálkodtak – vagy munkálkodnak ma is. Valamennyi írásnak még csak cím szerinti felsorolása is szétfeszítené ajánló rovatunk terjedelmi kereteit, egy-kettőnek a kiemelése pedig az igazságtalan ítélkezés kockázatát rejtené magában. Így csak utalunk rá, hogy több átfedés van e kötet és a korábbiakban már ismertetett {TéT} jelentés szerzőgárdája között. Ami persze természetes is, tekintve, hogy bár nem egy visszaemlékező valóban joggal szólhat fél évszázadról a saját munkáját és/vagy intézménytípusát illetően, amit ma hivatalosan felnőttképzésnek vagy andragógiának neveznek/minősítenek, azt egyelőre sajnálatosan szűk kör képviseli. Reméljük azonban, hogy e kör a jövőben tágulni fog. Nem utolsósorban e diszciplínának a felsőoktatásban való térnyerése folytán. Megítélésünk szerint az ELTE Eötvös Kiadó gondolatébresztő és látókörtágító „oral-historikus” háttéranyaggal járult hozzá az ú.n. felnőttképzés sokrétűségének – formális, nem-formális és informális elemek, tevékenységformák (pl. dolgozók iskolája, szakoktatás, média, közművelődés, távoktatás, népfőiskola) egymásra hatásának – belátásához. |
||
Elbeszélések a magyar felnőttoktatás
Kemény Bertalan Milyen más műfajba sorolhatnánk a Falufejlesztési Társaság és a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság alapítójának, valamint a falugondnoki intézmény megteremtőjének utolsó írását, melyet maga a szerző is ilyesfélének szánt, s melyet befejezni már nem is tudott? (Ezt fiai, munkatársai és tanítványai tették meg helyette.) A 100 oldalnyi írott szöveg valójában egy népfőiskolai kurzus előadásainak gondosan megfogalmazott esszenciája. Interdiszciplináris szemléletében az ember- és társadalomismereti tudományok területétől felszívott ismeretek és személyes meggyőzöződéssé emésztett megállapítások kerek, személyes világképpé álltak össze, s ezt a világképet megosztani minél többekkel, tekintette mintegy apostoli hivatásának. Konkrétabb megfogalmazásban: az újkori gazdasági-társadalmi fejlődés elidegenedési-eltömegesedési folyamataival szemben az „emberi jelenség” biológiai-antropológiai örökségéhez való harmonikusabb igazodást jelentő társadalmi-közösségi formációk felélesztését tartotta hivatásának. Emberléptékű – organikus – társadalomképe alapján olyan kisközösségekben látta biztosíthatónak az élhető életet, amelyeknek tagjai még személyesen ismerik egymást és áttekinthető kapcsolatrendszert alkotnak Ezért munkálkodott tevőlegesen is a kistelepülések fennmaradásáért, s ezt kívánta segíteni a falugondnoki hálózat létrehozásával is. Sikerrel. Posztumusz könyvecskéje gondolatébresztő olvasmány, s a szellemi rokonság révén könyvespolcunkon abba a sorba helyezhetjük, amely E. F. Schumachernek A kicsi szép című alapművével kezdődik. A szerzőről a sokoldalú életművet dióhéjban jól összefoglaló portrét ad (a kötetben szereplő sorain túl is) az egykori munkatárs, Faludi Erika A szociális szakma digitális archívumában: http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/eletr_kb.html
|
||
Falvaink gondnokának szellemi végrendelete
Papp István Politikatörténeti Füzetek XXVI. Nem saját kiadványunk, nem is kifejezetten a népfőiskolák történetének szentelt munka, mégis több szó esik benne a magyar népfőiskolai mozgalomról, mint az utóbbi éveknek talán egész könyvtermésében. Ám nem csak az említések és hivatkozások mennyisége miatt ajánljuk olvasóink figyelmébe az ifjú levéltáros bő 300 oldalnyi – több mint művelődéstörténeti – átfogó szemléletű tanulmányát. Aki valamilyen módon kapcsolatban áll a népfőiskolákkal – és „naprakésznek” akarja tudni magát a népfőiskolai szakirodalom ismeretében –, vagy egyszerűen csak gondjai vannak a népfőiskolai mozgalom megítélésével, az nem tekinthet el e szélesebb merítésű történeti munka ismeretétől, mely mindenfajta (pozitív vagy negatív) elfogultság nélkül elemzi tárgyát. A vizsgálódás spektruma ugyanis a két világháború közti Magyarország eszmevilágának elemző áttekintésétől a társadalmi változásokat különféle módokon szorgalmazó népi mozgalom útkereséseinek és konstruktív kezdeményezéseinek nyomon követéséig terjed. Bemutatja a tanulmány a tehetségvédelem, az elitképzés valamint az agrárnépesség társadalmi mobilitásának igénye közti „vérrokonságot” és feltárja azokat az összefüggéseket is, amelyek révén a plebejus törekvések szövetségesekre leltek az uralkodó elit köztisztviselői karának legjobbjaiban. Olyannyira (és persze ez sem véletlen), hogy éppen a háború küszöbén és vészterhes időszakában bontakozhatott ki – miként a népfőiskolai –, épp úgy a népi kollégiumi mozgalom is; mely két „ikertestvér” közül az előbbi szelídebb, az utóbbi radikálisabb formában, de mindkettő az adott társadalmi rend meghaladására törekedett. Az uralkodó elit kiemelkedő személyiségeinek (aktív vagy hallgatólagos) partnersége pedig azt a történetfilozófiai tanulságot sugallja, hogy válságos időkben megépülhet a híd akár a legszélesebb szakadékok felett is. |
||
A Bihari Népfőiskola kiadványa kettős célt valósít meg: emlékeztet bennünket ara, hogy valamikor elindult és éveken át virágzott egy jó kezdeményezés. Az „Ezerarcú népfőiskola” címmel kétévente megrendezett országos népfőiskolai találkozó alkalmat adott tagságunknak arra, hogy ki-ki megismerje akár a földrajzilag legtávolabbra eső országrészekben zajló szakmai munkát is, ösztönzést nyerve ezzel saját innovatív tevékenységéhez. Remélhetőleg e tapasztalatcsere-sorozat új erőre kapását e kiadvány is segíteni fogja. Tartalmát tekintve az első füzet azt az EQUAL projektet és szervezeti hátterét-környezetét mutatja be, amelyben a szarvasi Ótemplomi Evangélikus Egyházközség mint főpályázó által irányított konzorcium tagjaként a Bihari Népfőiskolai Egyesület a (tényleges és potenciális) munkanélküli célcsoport előzetes alapkészségekre vonatkozó tudásszint-felmérését, a képzők, oktatók képzését, a tananyagok és tanári segédanyagok adaptálását és az alapkészség-fejlesztési program megvalósulásának monitorizálását vállalta. Ez a füzet (az európai) közösségi kezdeményezések szerepétől a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésében, a projekt-tevékenységek rövid leírásán át a mnitorining-értékelésig tekinti át a több éves munkafolyamatot. |
||
„Ezerarcú népfőiskola” Felnőttképzési tanácskozás„Tessedikkel a XXI. Századba”
Kiadja a Tessedikkel a XXI. századba A főpályázó által összeállított kiadvány részletesebb módszertani leírását adja ugyanezen projektnek. Az öttagú konzorcium munkamegosztása szerint tárul föl egymás után az ötféle szakmai munka lényege. Az egyházi szervezetek, az állami felsőoktatási intézmény és a civil szakmai szerveződés összességükben alkalmasnak bizonyultak arra, hogy 3 év alatt 359, különféle okokból hátrányos helyzetű (főleg fiatal) ember életében idézzenek elő intenzív képzéssel és szakszerű utógondozással előnyös és tartós változást. Különös érdekessége, mondhatni: innovációja e képzési-mentorálási projektnek a SZLEM, azaz a Szakmai-Lelki Erősítő Módszer. Ennek lényege a szellemi, szakmai, egzisztenciális és lelki tényezőkre egyaránt kiterjedő, személyre szóló gondoskodás – melynek elemeit, részterületeit éppen e konzorcium összetétele kapcsolja egybe. Módszertanilag figyelemre méltó, szociálpedagógiai/andragógiai téren értékteremtő „jó gyakorlatról” ad számot e 136 oldal terjedelmű projektbeszámoló, s külön értékének kell tekintenünk, hogy „kooperáció-tudományi” tekintetben is van tanulsága. Nem kendőzi el a különféle társadalmi/közösségi alrendszerek együttműködését olykor megnehezítő |
||
A projekt innovációi, tapasztalatai és eredményei
Béres M. Léna: Szerzői kiadás, 2008 © Nem népfőiskolai kiadványt ajánlunk ezúttal olvasóink figyelmébe, nem is a szó szoros értelmében vett szakirodalmat, ám mégis azt gondoljuk, hogy szakmánk művelőit érdekelheti a működési területünkön, a hátrányos helyzetű települések világában frissen fölvett társadalmi látlelet. (A Mátra északi oldalán meghúzódó, ma alig több mint 800 lelkes falunak az 1930-as népszámláláskor még nagyközségként 1931 lakója volt!) A magyar szociográfia hőskorában Szabó Zoltán hivatkozott több helyen is (a ’30-as években) a nagy angol empirista filozófusra ily módon: „Bacon írta le régen, hogy »minden politika, mely nem az ország szociális anatómiájának ismeretén nyugszik, egy vénasszony kuruzslásához hasonló.« Szociális anatómia alatt szociográfia értendő. Ismerete azoknak a tényezőknek, melyek egy falu vagy egy város társadalmi állapotát állandóan meghatározzák. Tudása mindannak, ami egy társadalmi közösség pillanatnyi szociális állapotát jellemzi.” Tényirodalmunk klasszikusa is egy – szintén észak-magyarországi – falu szociális anatómiájával kezdte, majd a „Palóctáj” átfogóbb szociográfiájával folytatta feltáró munkásságát. Ám Cifra nyomorúságában nem találkozunk a Parád melletti (vagy inkább mögötti) zsákfalu, Bodony említésével. De talán nem is baj ez, hiszen így napjaink tényfeltárója nem kényszerül ismétlésekre a múltat illetően. Igaz, nem is elsősorban a múlt érdekli, hanem a „süllyedő” falu jelene – és legalább ennyire: jövője. Hisz maga is e falu szülötte – és a látlelet megírásakor lakója is. De nem csak lakója, hanem elszivárgó értelmiségének képviselője is (maga is az „elszivárgás” állapotában). |
||
Helyzetkép? Jövőkép?...
Kiadja a Különösen szorongató ez a jelenség (egyebek közt) Magyarország észak-alföldi régiójában, ahol sem a településszerkezet, sem a természeti környezet nem kedvez az általában kitörési pontnak tekintett szolgáltatói szektor kibontakozásának. |
||
Vállalkozó nők hátrányos helyzetű térségekben
© Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008 ISBN 978-963-87884-0-5 Szerkezete: Sz. Tóth János bevezetőjét Magyarország 7 fejlesztési régiójából 38 – a fent jelzett kritériumok szerint kiválasztott – humánerőforrás-fejlesztési projekt strukturált, nemzetközi összevetésre lehetőséget adó leírása követi, majd függelékként a projekt megvalósítását előkészítő módszertani segédlet, az Európai Közösségek Bizottságának két, témánk szempontjából meghatározó jelentőségű közleménye (2006, 2007) következik. A kötetet A kulcskompetenciák területei: definíciók, ismeretek, készségek és attitűdök című értelmező dokumentum zárja. A röviden és tényszerűen leírt 38 projekt a nem-formális felnőttképzésnek szinte minden lehetséges dimenzióját megjeleníti. A közművelődési intézményrendszerből kiváló alapítványoktól és egyesületektől a szakképzési egyéni vállalkozásokon át a személyes társadalmi szerepvállalásig és a kormányzati–önkormányzati szféra által nem vagy nem kellő hatékonysággal ellátott képzési–nevelési feladatok átvállalásáig a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeinek széles skálája jelenik meg a leírt modellekben. E dokumentumgyűjtemény kettős célt szolgál… pontosabban egyetlen célt, csak kettős a célcsoportja: a korunk követelményeihez és viszonyaihoz alkalmazkodni kívánó (elsősorban de nem kizárólag nem-formális) felnőttképzési szolgáltatók, valamint a felnőttképzés-politika tervezői és felelős irányítói. |
||
Esélyt adunk
A szerző által összegyűjtött információk és az azokon alapuló elemzések a felnőttképzési nonprofit szervezetek vezetői és a velük együttműködő kormányzati szakemberek számára egyaránt igen sok – stratégiai döntéseikben és napi munkájukban hasznosítható tanulsággal szolgálnak – írja dr. Kuti Éva közgazdász, neves nonprofit szakember a szféránk helyzetét átfogóan elemző tanulmány ajánlásában.
Az egész életen át tartó tanulás és a civil szervezetek. |
||
Ajánlott olvasmány
|
||
|
||
|
||
|
||
letöltés
>> |
||
Képzési segédanyag és szöveggyűjtemény Magyar Népfőiskolai Társaság |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
 |
kapcsolat | webszerkesztés - microdesign | © Magyar Népfőiskolai Társaság 1989-2008 |  |